|
A szinkronkorcsolyáról:
„A lányok és a vezetők munkájáról csak alázattal tudok
beszélni. Elképzelni sem tudom, hogy az országban lenne még egy olyan csapat,
amely annyi áldozatot vállalna a sikerért, mint ők. Nem tudom melyik jólfizetett
profi csapatunk, vállalná fel, hogy éveken keresztül minden hétvégén- szombat,
vasárnap – hajnalban eddzen, mert akkor van szabad pálya. Vagy nem tudom,
felvállalná-e bárki, hogy éjjel fél 11-től hajnali 2-ig eddzen, mert két nap
múlva verseny van és még nem elégedett a saját teljesítményével, mindez azért,
hogy amikor befejezik fellépésüket, a lelátóról néhány biztató mosolyt és tapsot
kapjanak cserébe fáradalmaikért. Mert többre sajnos nem számíthatnak. Itt
nincsenek fizetések, nincsenek prémiumok. A lányok és családjaik, saját pénzükön
bérlik a pályát az edzésre, varratnak új ruhát, vesznek új korcsolyát, vagy
bérelnek buszt külföldi útjaikhoz. A nehézségek ellenére mégis ott vannak a
jégen minden héten, és megszállottként dolgoznak tovább egymásért és az újabb
közös sikerekért... az álmaikért.” |
AJÁNLOM AZ OLDALT
